Idegesen fogtam át az orrnyergem és felülltem az ágyban. Eldugtam a telefonomat és átgondoltam. Nincs támaszom..Nincs egy barátnőm. Nincsenek szüleim. Nincs más, csak a fiúk akik uralni próbálnak felettem, ez a beteg iskola és a lehetetlen menekülési tervem. Szivem szerint fel tudtam volna robbani. Akkora düh járta át a testem mint még soha..Mérhetetlenül dühös voltam Erikre. Elindultam és elhatároztam, hogy most neki ugrok. Nem érdekel, hogy idősebb, nem érdekel, hogy erősebb, nem érdekel, hogy fiú...Elvette azt amit nem szabadott volna, és nem védett meg senki...Senki!!! Szóval elindultam a folyósón és kerestem egy embert aki megmondja hol van.
-Szia nem láttad Eriket?-állítottam meg egy lányt.
-Szia! Te vagy Patrik csaja?-örvendezett.
-Nem! Tudod vagy sem?
-Oké oké!-váltott vissza kislányos orcájából-Szerintem a szobájában lesz!-mondta aranyosan.
-Kössz!-vágtam rá és már siettem is.
Rohantam Dénes szobája felé. Aztán mérgesen belöktem az ajtót amikor arra lettem figyelmes, hogy Fefe és Erik verekednek.
-Mit műveltek?-kérdeztem ijedten.
-Nem mondja el mit tett! Kiverem belőle!-ütött be egyet neki.
-Rajta céda, mondd el neki te!-vigyorgott undorítóan rám.
-Kit neveztél cédának?-közeledtem felé.
-Hú de pipa valaki! Nyugi...-röhögött-Céda...-tette hozzá amikoron is fel forrt az agyvizem. Ott lett elég.
-Te utálatos strici! Majom! Szadizó! Vadállat!-kiáltottam és minden kimondott szónál beleöklöztem egyet a mellkasába.
-Mi a francot tettél tegnap?-kérdezte Fefe miközben oldalra állt ahogy öklöztem Eriket.
-Jó, hát ha tudni akarod! Az a baja a kis izgő mozgónak, hogy tegnap kiharcoltam magamnak!-mosolyodott el.
-Kiharcoltad magadnak??-ráncolta össze a szemöldökét idegesen.
-Igen! Már az enyém! A szabály az szabály!-nézett rá nyertesen.
-Te kis rohadék!-ugrott neki Fefe. Teljes erőből neki ment. Leterítette a földre.
-Faszfej ő már az én prédám volt!!-püfölte.
-Már az enyém. Mivel szűz volt!
-Nem azt mondtam, hogy dugd meg hanem hogy fenyítsd be!
-Így hozta a kedvem. Rég láttam hozzá hasonló adottságú lányt! Sőt, ő egyedi hús!
-Mit gondolsz nem tudom?
-Nem ha eddig még nem csaptál le rá!-vágott vissza.
-Elég Fefe..-szóltam határozottan.
-Hogy mi?-nézett fel értetlenkedve.
-Szállj le most róla.-mondtam higgadtan.
-Megerőszakolt téged!
-Tudom mit csinálok! Csak szállj le róla.
Fefe óvatosan leszállt.
-Ezaz, máris az én nőm! Ezt szívtad!-mondta elégedetten Erik.
-Erik..Egy dolgot jól jegyezz meg! Sosem leszek a nőd!-mondtam majd lekevertem neki egyet. De egy jó nagyot.
-Mi a franc?-kapott az arcához.
-Na ez az a Hanna akit én megismertem!-mondta Fefe.
-Mit csináltál?!
-Azt amit megérdemelsz!
-Na ezért kapsz!
-Azt már nem!-indult meg Fefe.
-Jól tudod a szabályokat, aki egy kiszemelt szűz lányt a magáévá tesz onnantól az övé! Nem szólhat bele a kapcsolatukba a társa.
-Ezt még megbánod! Ha egy ujjal is hozzá érsz!-fenyegetőzött Fefe.
-Most pedig menj ki a szobámból! Én és a csajom szeretnénk ketten lenni!
-Ezt nem úszod meg Erik!-fújtatott mérgesen és kiviharzott.
-Szerintem már megúsztam..-húzta el a száját egy mosolyra és bezárta az ajtót.
-Mit művelsz?-néztem rá riadtan.
-Hercegnőm! Édes drága hercegnőm!-ölelgetett magához.
-Miért mondasz nekem szépeket? Nem vall rád.
-Isteni élmény voltál. Hálám jeléül mostantól így hívlak.
-Ne hívj sehogy és nem vagyok a tiéd, találok nálad jobbat is!-indultam az ajtó felé.
-Hé! Ne játszd el a kedvességem! Tudod milyen ha megbűntetlek?-fogott vissza.
-Nem érdekel. Ne érj hozzám!
-Ne mondd hogy nem élvezted mikor a melleid nyalogattam!
-Utáltam. Csak egy újabb trauma volt az azelőtti után.
-Aha, és azt sem élvezted mikor nyalogattalak, ott lent?-harapta be a száját.
-Nem, fájt mindenem, borzasztó volt.
Na jó ez nem teljesen volt igaz...
-Ohh, ugyan..És amikor megcsókoltalak?-fogta meg a derekam.
-Kényszerítettél rá! Nem tudtam védekezni!
-De élvezted!-vigyorgott.
-Nem, undorító vagy!
-Te meg cuki!-nézett végig rajtam.
-Gyűlöllek hallod?!-kiabáltam amikor megrántotta a hajam.
-Tudod mi jön most!-nézett rám mérgesen.
-Semmi mert elmegyek!
-Térdelj le elém!
-Na sziaa!-fogtam meg a kilincset de nem nyílott.
-Nálam van a kulcs. Csak nem ezt keresed? Nincs kiutad! Térdelj le!
-Oké...-hátráltam.-Inkább beszélgessünk!-tereltem.
-Késő! Bünti jön. Térdelj!-mondta erősebb hangon.
Nem tettem meg. Hírtelen jönni kezdett felém és a hajamnál fogva ráncigált el a földig. Lenyomott és térdelő helyzetbe állított.
-Megy ez így is!-mondta és elkezdte kioldozni a nadrágját.
Sejtettem mit akar tenni..Láttam a szobában egy ablakot. A zsebében meg egy kulcsot. Nehéz kijutási lehetőségek mellette. Az alsójánál tartott.
-Ne tedd ezt!-kértem meg.
-Meg kell tanulnod ha az én cédám vagy!-fogta meg az állam fentről.
-De nem vagyok céda!
-Céda!-suttogta.
-Uram...-nyeltem egy nagyot megadva neki ezt a szót hátha ezzel elenged.
-Oooh, hát ez a nap is eljött!-vigyorgott.-Jó ezért ma nem kell megtenned..De, azért szórakozhatnánk egy kicsit. Mostantól az enyém vagy. Mindennap jogosult vagy felkínálni csupán látványnak ahogy öltözöl és megujjazlak hetente.
-Mi van?-kérdeztem idegesen.
-Hidd el jó lesz! Élvezni fogod! Én élvezem.
-Nem nyúlhatsz többé ott hozzám.
-Már az enyém vagy, szóval de.
-Ez az én testem, nem birtokolhatod.
-Az uram szóért ma csak egy előttem öltözéssel is beérem, de vigyázz mit mondasz! Ne idegesíts fel!
Bólogattam.
-Most már mehetek?
-Mehetsz..Este benézek!-nyalta meg az ajkát erotikusan.
