2020. április 26., vasárnap

3. Évad 10. Rész

Reggel egy hangra ébredeztem. Pontosabban a hangra. Az övére.
-Kis barack! Ébresztő!-simogatta vállam.
Megnyugtató érzéssel töltött el a hangja és az érintése. Mosolyogva nyitottam ki a szemem.
-Hány óra van?-pislogtam sűrűn.
-Tizenegy. Ideje felkelned.-vándorolt keze lejjebb, a derekamra.
-Még aludjunk kicsit.-nyüszögtem neki.
-Kis másnapos. Ébresztő! Kész a vitamin turmixod, hogy felfrissülj. Gyerünk!
-Csak erőszakkal kelek ki innen.-mormogtam csukott szemmel.
-Ahogy óhajtod.-ölbe vett és elcipelt a konyha pultig. Felültetett rá.
-Hékás!-nevettem fel a szemeim dörzsölve.
-Szóval? Mi történt tegnap?-vonta fel szemöldökét.
-Fogalmam sincs. Csak iszogattunk meg beszélgettünk.-vontam vállat.
-Nekem olyasmi is rémlik, hogy smároltatok.-mondta megbotránkozva.
-Baszki. Tényleg. Azt is.-fogtam az orrnyergem.
-Mondd-tette a kezét a derekamra megtámaszkodva a pulton-Éreztél valamit?-szorította jobban.
-Nem. Dehogy. Az egész baráti volt. Mint egy puszi csak szájra.
-Egészen biztos ez?-szinte összeroppantotta a derekam.
-Igen de kérlek eressz el! Ez nem esik jól.
Óvatosan leemelt maga elé.
-Szerencséd.-csókolt meg erőszakosan.
-Őrült vagy.-huzódtam el.
-Idd meg a turmixod!-puszilt homlokon.
Lesimítottam a derekam. Még éreztem a szorítását. Megittam a turmixom és fogat mostam. Alaposan arcot mostam ami felfrissített és a hajam kontyba kötöttem. Egy szolíd smink és már is jól néztem ki. 
-Hogy lehetsz mindig ilyen szép?-nézett elképedve, mikor kiléptem a fürdőből.
-Azt hiszem szerencsém van!-forgattam a szemeim az ő szavait ismételve.
-Én lehetnék abban a helyzetben, hogy haragudjak, nem de?!-kelt fel.
-De igen. Ahogy mondod.-forgattam a szemeim újra.
-Nem tetszik ez az éned. Légy önmagad.
-Ezesetben, baszd meg!-mosolyogtam rá és elsétáltam.
Természetesen utánam jött és a falnak szorított. Váratlanul ért de nem féltem tőle.
-De felvágták a nyelved. Te mindig ilyen vad vagy?-húzta össze szemöldökét dühösen, de szeme felcsillant.
-Csak ha valaki megérdemli.-suttogtam az ajkára.
Láttam mennyire megőrítettem ezzel.
-Ahh.-harapta be ajkát-Még is mivel érdemeltem ki?-nézett a szemembe.
-Most szeretnéd, hogy felsoroljam?-húztam fel a szemöldököm.
-Inkább...Csókolj meg!-húzott magához és ajkaimra tapadt. Szenvedélyesen csókol. De...Dénesnél nem jobban. Baszki. Most is rá gondolok. 
-Ez volt az utolsó amit akartam tenni.-húzodtam el.
-Szóval megfordult mint opció a fejedben.-vigyorgott.
-Szörnyű egy alak vagy Alexander!-hunyorítottam.
-Rossz hírem van. Ezzel a szörnyű alakkal fogod leélni az eleted.-csókolgatta a nyakam.
-Naív.-nevettem fel a tervemre gondolva, amiben elszökök miután lesz elég pénzem.
-Hogyan?-állt le a puszikkal és felém magaslott újra.
Idegesnek tűnt.
-Semmi. Csak egy vicc volt.-mosolyogtam, bár elég szarul hazudok.
-Kis barack. Akkor tisztázzunk valamit de kurva gyorsan. Te az enyém vagy. Az én feleségem. Ez örökké így marad. Érted? Te vagy a naív, ha azt hiszed valaha is megszabadulsz tőlem. Az apám ural mindent itt. Vagyis én is. Sosem hagynám, hogy elmenj vagy elválj tőlem. Ez a szerződés egy életre szólt és jobban tennéd ha elkezdenél úgy is viselkedni, mint egy feleség, mert én eddig minta férjed voltam. Tudod te a haverjaim miket művelnek a feleségük mellett? Én hűséges vagyok hozzád. Szeretlek és a legjobb bánásmódban részesülsz. Felfogtad mekkora mázlid van? Egek...-túrt a hajába idegesen egyik karját a fejem mellett tartva.
Szavai sokkosan értek. Van benne valami, de amiket mondott megijesztett. Ez az örökké dolog rémisztő és a hatalmából adódóan kezdtem meginogni a tervem sikerességében.
-Szóval a kalitkádban akarsz tartani örökké, mint egy foglyot?
-Szabad ember vagy, ne dramatizáldd túl! De velem vagy sehogy. 
-Megölnél?-néztem rá ijedten.
-Mi?-képedt el.
-Azt mondtad veled vagy sehogy. Ha megszöknék megölnél?
-Hogy tudnám megölni azt akit szeretek? Jézus Hanna. Nem egy krimi filmben vagyunk. 
-Szóval nem bántanál.-könnyebbültem meg.
-Persze hogy nem. Ilyen ne is jusson az eszedbe! De ne kíséreldd meg mert a bűntetés nem fog tetszeni.-nézett fenyegetően mégis szexin.
-Nem akartam. Vállalom a döntésem következményeit. Vagyis téged...-néztem lefele szomorúan.
-Bárcsak szeretnél és nem kényszerből lennél velem.-simította meg az arcom megtörten.
-Taníts meg úgy szeretni, mint te.-haraptam be alsó ajkam.
Kábultan nézte a szám és a szemem felváltva.
-Ahogy akarod drágám.-fogta meg a nyakam és magához húzta egy csókba a szám. Vadul kezdett nyelve forgolódni a számban és az ajkam harapdálta. Igazán felizgatott. Az ágyig hátrált majd fordított magunkun és belelökött az ágyba. Hirtelen váratlanul ért. Rám kúszott mint egy oroszlán és levette rólam a pólót. Elképedve nézte a melleim és megragadta őket nagy tenyerével.
-Már érted miért vagyok ilyen szerelmes?-fúrta arcát melleimbe és csókolgatni kezdte őket.
-Nem kell ez a melltartó ide!-csatolta ki és ledobta a földre.
Megragadta a melleim és masszírozni kezdte. Nagyon izgató volt. A hajamba túrtam és a fejem hátra döntöttem.
-Ahh-adtam hangot tetszésemnek.
-Lehet, hogy utálsz de a tested mást mond. Van köztünk ez a megmagyarázhatatlan kémia. Annyira akarlak.-harapta meg őket.
-Hmm..-jól esett érintése.
-Ez a nadrág sem kell.-vette le rólam. Lassan benyúlt a bugyimba és a nőiessegemre csúsztatta két ujját.
-Hahh-nyögtem fel.
-Már is nedves vagy. Imádom.
Elkezdte ingerelni a csiklóm majd ki be huzogatta ujjait. Az ujjazása meglepően jól esett. Sokkal érzékibben csinálta, mint Erik. 
-Ahh.-nyögtem fel az izgalomtól.
-Ahh igen. Hadd halljam. A hangod beindít.-gyorsított a tempón.
Ez az őrületbe kergetett. Hevesen vettem a levegőt és a testem rázkódott. Sokat nyögtem ami teljesen elvette az eszét és egészen az orgazmusig ujjazott. A testem még egyet kettőt rázkodott és feladta. Kimerülten vettem a levegőt oldalra fordított fejjel. Szégyelltem magam amiért elmentem.
-Ez csodálatos volt. Ne jöjj zavarba!-kacsintott és megcsókolt ott lent. 
Honnan tudta? Minden érintése jól esett. 
-Akarsz többet vagy ez elég volt?-nézett fel.
-Elég.-vettem lassabban a levegőt.
Bólintott és felmászott egy csókra.
-Most te jössz édes kis feleségem.-csókolta a nyakam intenzíven.
-Mit szeretnél mit tegyek?-haraptam be ajkam.
-Vedd kézbe az irányítást!-súgta a fülembe-Szó szerint.-mosolygott.
Tudtam mire gondol. Kezem lejjebb vezettem a nadrágjához és simogatni kezdtem körülötte. Tetszett neki, ugyanis férfias hümmögések hagyták el ajkait. 
-Csinálj vele valamit, már nagyon kemény vagyok.-harapta be fülcimpám.
Óvatosan lehúztam a cipzárt, erre ő azonnal levette magáról a nadrágot és az alsót is. Kifeküdt mellém és várt. Már nem riadtam el azt látván. Végig simítottam a hasán ujjaim amitől kirázta a hideg. De láthatóan jól esett neki. Ahogy lejjebb haladtam nem fogtam meg neki, hanem csak körülötte ingereltem cirogatva. Haldoklott.
-Úristen. Baszki. Hah. Ez kegyetlen.-húzódott be izmos hasfala és a párnát szorongatta feje alatt.
Nem kínoztam tovább. Megfogtam neki és fel le huzogattam. Gyengéden.
-Isteni, de így nem csúszik jól a kezed. Be kéne nedvesíteni.-kacsintott.
-Úgy érted...Vegyem a számba?-álltam le.
-Vagy ülj rá!-nyalta meg alsó ajkát.
Most tényleg nem tudtam mihez kezdjek. De egy fél perc után eldöntöttem, hogy leküzdöm a traumám és a számba veszem. Nem azért mert kényszerített. Hanem mert akartam. Akarnom kellett. Odahajoltam és a számba vettem. A nyelvemmel is hozzáértem és elkezdtem forgatni rajta. Tetszett neki. Folyton csak felnyögött és a hajam simogatta.
-Azta. Most. Próbáldd meg. Fel. Le.-nyögdécselte ki az élvezetek közt.
Azt tettem amit mondott. A kezemmel együtt csináltam. Már nem sok volt hátra. Nagyon élvezte és egyre többet morgott. Abba hagytam és már csak kézzel folytattam. 
-El fogok menni.-markolt rá a mellemre.
-Szeretnéd rám célozni?-kérdeztem félénken.
Egy újabb trauma leküzdése.
Válaszként megfordultunk és én voltam alatta. Ő folytatta a kézmunkát és hamar el ment. A melleimre ment minden. Enyhén rázkódott és szemei fenn akadtak. Miután nyugodtabb volt kidőlt mellém és heves légzéssel kifújta a levegőt.
-Tetszett ez a random kényeztetés.-mosolygott elismerően.
Visszafolytva rossz érzéseim, a spermájával a mellemen, majdnem sírtam. Nyilván más volt mindkettőnknek.
-Bébi, jó vagy. Nagyon jó.-fordult felém.
Hasfalam beesett, meredten néztem a plafont.
-Köszönöm. Te is jó voltál.-válaszoltam kimérten.
-Szomorú vagy?-nézett összeszorított szemöldökkel.
-Azt hittem ha megteszem jobb lesz. Hogy elfelejtem milyen érzés volt. De nem. Közel sem.-könnybe lábadtak a szemeim.
-Amiatt a szemét miatt van ez. Ugye? Ő miatta nem tudtad élvezni. Mert bántott. És kényszerített.-mondta idegesen.
-Nem számít. Élveztem. Csak néha érzékeny vagyok.-töröltem le könnyeim.
-Teljesen érthető, hogy most zaklatott vagy. A múlton nem lehet változtatni. Az akkor ért sérelmeid kihatnak rád. Én már csak tudom.-mondta egy szarkasztikus hümmögéssel. 
-Köszönöm, hogy megérted. Veled mi történt?-néztem rá bánatosan.
-Húha. Erről nem igazán beszélek. Én...
-Nekem elmondhatod. Bízz bennem!
-Majd talán máskor. Most inkább próbáljunk pozitívak lenni és boldogok. Fiatalok vagyunk, szexik és az előbb valami isteni dolgot csináltunk egymással szóval ne hagyjuk, hogy ezt bármi is elrontsa. Rendben?-simogatta az arcom mosolyogva.
Teljesen megnyugtatott. Kesernyésen elmosolyodtam és bólintottam.
-Egy gyors zuhany?-kérdeztem vidámabban.
-Nem kell annak olyan gyorsnak lennie.-csókolt meg édesen.
Közben ölbe vett és be vitt a fürdőbe. A nyaka köré fontam a kezem. Biztonságban éreztem magam karjaiban. Megeresztette a vizet és beálltunk alá. Csukott szemmel álltam és hagytam, hogy a víz elborítson. Megéreztem közeledését és a szívem hevesebben kezdett verni. Rátette a karjait a derekamra. Homlokát odanyomta az enyémhez. 
-Gyönyörű tested van.-suttogta.
Kinyitottam a szemem. A testére néztem. Izmos. A hímtagja felállt természetesen. Nagyon vonzó és férfias teste van. Mellette az én testem eltörpült.
-Te sem panaszkodhatsz.-haraptam rá ajkamra.
Elmosolyodott és megcsókolt. A zuhany alatt csókolózni olyan volt, mintha az esőben csinálnánk. Érzelmes csók volt. Mindig egyre jobban magához vont. A végén már szorított, túl erősen. Mint reggel. Elhúztam a szám.
-Ez már túl erős.-fogtam meg kezeit.
Levette és ott volt a nyoma.
-Ne haragudj. Mindig elfelejtem milyen kis törékeny vagy.-puszilt homlokon.
-Semmi baj.-néztem lefelé.
-Nem tudom mit tettek veled azok a faszok de ígérem egyesével intézem el az összeset! Az én kis barackom senki sem bánthatja. Főleg nem bűntetlenül. Szeretném ha tudnád, hogy mellettem biztonságban vagy. Érted? Nagyon szeretlek gyönyörűség.-mosolyodott el.
Én is kezdtem kötődni és vonzódtam hozzá, de szeretni még nem tudtam.
-Köszönöm.-csak ennyit tudtam mondani.
Befejeztük a zuhanyzást és úgy aludtunk el, hogy átkarolt.

2020. április 16., csütörtök

3. Évad 9. Rész

Reggel már más helyzetben feküdtünk. Én az ágy szélére húzódtam egész este, ő pedig átkarolt mindig. Amikor felkeltem az ébresztőmre a melleimen volt a feje és úgy karolt át. Hihetetlen. Kikapcsoltam az irritáló hangot és kibújtam alóla. Elmentem arcot és fogat mosni. Megcsináltam a hajam és a sminkemet is. A szekrényhez tipegtem és a ruhák közt matattam.
-Sosem tudom megunni az őzike járásod.-moslygott az ágyban kiterülve.
-Jó reggelt!-néztem rá egy félmosollyal.
-Imádom, hogy téged látlak reggelente.-kelt fel vigyorogva és beletúrt a hajába.
-Gyere ide torzonborz!-nevettem fel haja láttán.
Édesen nézve gyorsan átszelte a köztünk lévő távolságot és kíváncsian nézett le rám.
-Ez így nem jó.-méregettem a haját.
Beletúrtam a hajába és eligazítottam. Sokkal rendezettebb volt, bár a kócos haj is istenien áll neki...
-Köszönöm.-kuncogott aranyosan.
-Nem hagyhattam ki.-nevettem fel.
-Nem. Komolyan. Köszönöm, hogy törődsz velem.-simította meg az arcom.
-Ez természetes.-rántottam vállat mosolyogva.
-Nem. Nem az. Pont ezért köszönöm.-nézett mélyen a szemembe.
Zavarba hozott tekintetével. Mintha megakarna fejteni. Zavartan megköszörültem a torkom.
-Most viszont felöltöznék.-néztem lefelé.
-Hát persze.-bólintott és teret adva elsétált az ő szekrényéhez.
Óvatosan hátra néztem. Nem látott meg. Egy huncut mosollyal megint hátra lestem. Egy alsóban volt. Öltözött.
-Ne less!-nevetett fel beharapva ajkát.
-Nem is.-duzzogtam.
Ajj. Rajta kapott. Halál ciki. Csak felnevetett. Kikaptam egy oversize  kapucnis felsőt a bőröndömből, meg egy melltartót és beszökkentem a fürdőbe. Hallottam, hogy felnevetett és azt suttogta őzike. Magamra kaptam a ruhát és kimentem. Óvatosan rám nézett és felkiáltott.
-Hé én még nem vagyok kész!
Azonnal elfordítottam a fejem és kínomban elsüllyedtem volna.
Halk kuncogást hallottam.
-Hazudós!-fordultam meg morcosan.
Már fel volt öltözve. Öltönyben volt és nyakkendőben.
-Muszály mindig így kiöltöznöd?
-Talán zavar? Félsz, hogy túl vonzó vagyok és nem bírsz magaddal?-nézett perverzen.
-Nem. Attól félek, hogy a férjem egy sznob.-forgattam szemeim.
-Chh. Kérlek.-nevetett fel-Pontosan tudtad kihez mész hozzá!-kacsintott.
-Talán hiba volt.-fordultam meg és kiakartam menni, de megfogta a kezem.
-Azt nem hinném.-nézett mélyen a szemembe. 
Gyönyörű barna szemei vannak, amivel ha szugerál megremegnek a lábaim.
-Nekem..Most órára kell mennem.-mondtam megbabonázva.
-Ebben nem mész.-lépett kicsit hátrébb felmérve.
-Ömm. Miért?-néztem rá ártatlanul lenézve a combközepig erő pulcsimra.
-Egyrészt túl kihívó, látom a szexi combod. Másrészt nem túl elegáns. Drágám nekünk van egy szintünk.-mosolygott felsőbbrendűen.
-De kényelmes és nekem tetszik.-vontam vállat szomorúan.
-Vegyük ezt le!-rázta a fejét és felakarta húzni a pólóm alját.
-Hé!-szóltam rá és ellöktem kezeit.
-Ne küzdj velem. Tudod, hogy úgy is én nyerek.
-Majd én átveszem. Ne érj hozzám!-néztem a szemébe lesújtóan.
-Rendben.-bólintott.
Kivettem egy fekete vászon nadrágot és egy fehér basic pulóvert. 
Dühösen a fürdőbe szökkentem és átvettem. Így már elegáns voltam, közben szexi is. Ebbe már nem köthet bele. Kirontottam az ajtót és karba tett kézzel álltam elé.
-Megfelel őfelsége?
-Ez a felső kiemeli a nagy melleid. Nem mehetsz.-méregette a mellkasom.
-Nem tehetek róla, hogy vannak. Lány vagyok.-forgattam szemeim.
-De neked nem akármekkora és te nem akárkié vagy. Úgyhogy ha valaki rád néz nem szeretném ha úgy nézne rád...
-Nos, ebben fogok lenni. Az én testem. Az én szabályaim. Világos?!-indultam el, de erősen megragadta a csuklóm.
-A te tested. Az én szabályaim.-szugerált.-Most pedig vedd át egy lezser ingre!
Dühvel álltam a szemkontaktust és dacosan kihúztam a kezem szorításából.
-Ezt elfelejtheted. Dénes is ilyen volt. Megpróbált irányítani. Nem tetszik ez a gyenge utánzat. Azt hittem más vagy.-néztem rá hitetlenkedve.
-Én nem vagyok ő! Ne hajtogasd mindig ezt!-mordult rám.
-Akkor ne legyél faszfej!-kiabáltam vissza.
-Elég!-fogta össze a szám. 
Úgy nézhettem ki, mint egy kacsa.
-Nagyon nehéz veled.-mosolyodott el.
-Nyem is.-duzzogtam keze között.
Levette a kezét és felnevetett.
Beletúrtam a hajamba és idegesen kifújtam a levegőt.
-Fogadj el úgy ahogy vagyok és nem lesz nehéz.-sétáltam ki.
Végül nem vettem át és az lett amit én akartam. Magabiztosan sétáltam el az osztályomba. Beültem hátra Betti mellé.
-Hi girl!-öleltem át mosolyogva.
-Szius. Már hiányoztál.-ölelt vissza.
-Legalább neked. Rajtad kívűl szinte senkit nem ismerek.-néztem körbe.
-Mert itt mindenki fél Alextól. Nem merik megsérteni azzal, hogy a feleségével beszélnek.
-Ez őrültség!-csattantam fel.
-Személy szerint én is baromságnak tartom, de itt ez ilyen etikett. Azért lány barátaid lehetnek.-mosolygott sajnálva.
-Nekem elég leszel te is.-öklöztem vállba.
Annyi magány és gonosz ember után Bettiben végre barátra leltem. Egy lány barátra. Furcsa volt, de jó érzés. Ez más volt, mint Ákosékkal. Érzelmesebb és komolyabb volt. 

Egy hét telt el amióta itt vagyok és Alex jegyese vagyok. A tanulás jól megy és magas szinvonalú. A férjemre való részrehajlás miatt a tanárok több időt fordítanak rám és ha nem értem külön elmagyarázzák. Nagyon kedvesek. Alex a veszekedés óta kicsit hűvös és néha érzem, hogy zavarban van a társaságomban. Mintha szégyellné magát a történtek miatt. Bettivel viszont nagyon rövid idő alatt szoros lett a kapcsolatom. Úgy érzem bízhatok benne, mert legalább annyira utálja ezt az egészet, mint én. Időközben elmesélte, hogy a szülei csak leakarták passzolni és úgy került ide még nyolc évesen. Természetesen akkor még nem került kontaktba egy fiúval sem. Őt tizenhárom évesen rontották meg. Pontosabban a férje, az a patkány. Jó volt végre beszélni valakivel ezekről és ahogy nyíltabbak lettünk, egyre közvetlenebbek is. Betti egyébként vicces lány. Mindig megnevettet és jobb kedvre derít. Ma újra hétvége van. Vasárnap. Ma zárjuk a hetet. Egy hete nem vagyok Eriké. De itt olyan más. Jobb. 
-Hahó! Láttad a kék öltönyöm?!-integetett Alex az arcom elé.
-Nem. Nem láttam.-vontam vállat.
-Ahh. Akkor muszály lesz a fehéret felhúznom, ami rohadt kínos, mert kék a dress kód.-forgatta szemeit.
-Várj!-álltam fel az ágyból és elkezdtem matatni a szekrényében.
A piros öltönyébe volt bebújtatva a válfán.
-Meg van.-nyomtam a kezébe.
-Boszorkányság!-nézett elképedve amin felnevettem.
-Hova mész ma?-kérdeztem visszaülve.
-Csak egy díjátadóra a szüleimmel.
-Áh. Értem. Akkor ma se várjalak.-mosolyogtam.
A csalódottságom olyan jól tudtam leplezni, mint a karikákat a szemem alatt. Nem alszom. Folyton csak forgolódok éjjelente. Ő pedig gálákra jár meg puccos estélyekre. Felmerül a kérdés, én vajon miért nem megyek? Egyszerű. Nem akarok. Leszögeztem az elején, hogy nem leszek tagja a sznob dolgoknak. Szeretnék önmagam lenni. Neki pedig hagyom, hogy tegyen amit akarjon. Különben sem érdekel...
-Úgy mondod, mintha hiányoznék.
-Talán így is van.-néztem fel rá.
-Hiányzom neked?-mosolyodott el meglepetten.
-Talán. De mivel ilyen seggfej vagy, jobb ha mész.-néztem oldalra.
-Jönnöd kéne.-húzta egy félmosolyra a száját.
-Tudod mit gondolok ezekről a helyekről.
-Előítéletes vagy.-húzta össze szemöldökét.
-Csak meg van a saját véleményem.
-Ez annál több. Mindegy. Egyszer majd megtörik a jég.-kacsintott és kisétált.
Hát persze. Arra várhat. Megint hétvége van. Semmittevés. Úgy döntöttem átmegyek Bettihez. Bekopogtam és egy nem kívánatos személy nyitott ajtót.
-Szia!-húzta perverz vigyorra a száját.
-Bettihez jöttem.-forgattam szemeim.
-Áhh. Betti, a királynő az!-kiáltott hátra.
-Ne hívj így!-mordultam rá.
Betti azonnal kijött és átölelt.
-Peti. Hagyj minket magunkra!-húzott be a szobába.
Még nem jártam bent. Egyszer elkísértem őt és ezért tudtam hol van a szobája.
-Miért? Zavarok?-jött utánunk.
-Nem. Csak...Na jó. Egy kicsit igen.-nevetett fel.
-Nők!-forgatta szemeit és kiment.
-Hála az égnek. Már azt hittem én dobom ki.-nevettem.
-Biztos Kingához megy...-komolyodott el.
-Ő meg ki?-néztem rá kíváncsian.
-Kinga a barátnője, akit mellettem tart. Persze azt hiszi jól titkolja, de nem vagyok hülye. Mindenki erről beszélt már egy hónapja.-nézett lefele.
-Úristen. Ez most komoly? Az a rohadék.
-Mindegy. Úgy is egyszer vége ennek és akkor már nem fog számítani.
-Ezt hogy érted?
-Sehogy.-bámulta a padlót-Kérsz enni?-váltott újra mosolygósra.
-Nem köszönöm.-ráztam a fejem.
-Inni? Van vodka.-kacsintott.
Felnevettem.
-Jöhet.-vigyorogtam.
Így történt, hogy holt részegre ittuk magunkat és megtudtuk egymás életének minden egyes szakaszát. Rengeteget nevettünk és minden titkunkat elmondtuk egymásnak. Már fél nyolc felé járt az idő.
-Emlékszem, mikor negyedikben Tomi megakarta kérni a kezem egy kindertojásban nyert műanyag gyűrűvel.-nevetett felszabadultan.
-Hé. Ez egész filmbeillő.-próbáltam komoly lenni de kitört belőlem a nevetés.
-Akkor még igazi volt a szerelem. Akkor még volt életem. Gyerek lehettem.-komolyodott el.
Én elsírtam magam. Lehet a túl sok alkohol miatt, vagy az is lehet megérintette a lelkem abban a pillanatban. 
-Tudod Betti, rég nem éreztem ilyen jól magam senkivel.-néztem rá a könnyeim törölve.
-Megcsókolhatlak?-kérdezte könnybelábadt szemekkel.
-A..Aha.-mondtam bizonytalanul.
Közelebb húzódott az ágyon és a számat nézte.
-Nyugi nem vagyok lezbi. De mindig is tudni akartam milyen lánnyal csókolózni.-mosolyodott el.
Megkönnyebbültem.
-Akkor tedd meg. Hadd legyek én az első!-nevettem bele a csókunkba.
Ajkai puhán simultak az enyémen. Vodka ízű volt a csókja. Egy gyengéd csók volt. Nyelv nélküli. Mint két barát érzelemesebb puszija. Semmi romantikus. Amint vége lett ismét felnevettünk.
-Lehet rossz nemet szeretek.-nevetett fel.
-Szerintem titokban lezbik vagyunk.-szálltam bele a morbid viccébe.
-Sőt. Lehet igazából csak valami űrlények vagyunk és az egész testünket a tanárok irányítják.
-Amilyen elmebetegek kinézem, hogy ez a szombat esti programjuk és éppen ránk verik ki.-röhögtem fel elvetemülten.
-Miért nem jöttél korábban? Imádlak.-fogta az arcom szédülten.
Neki is megártott a pia. Még többet ittunk és nevettünk és mindenféle hülyeségről beszéltünk ami épp eszünkbe jutott.
-Asszem mennem kéne. Alex pipa lesz ha nem leszek a szobában mire megjön.
-Uh akkor sipirc te kis ribi! 
-Ami itt történt a mi titkunk. Ugye?
-Sírba viszem.-legyintett és kiterült.
Egy perc alatt elaludt. Nevetve kiosontam és a szobámig botladoztam. Hangosan nyitottam be a szobába és el is estem. Felnevettem. Sötét volt a szoba. Hirtelen felkapcsolódott a kis lámpa. Alex az ágyon ült és mérgesen nézett rám.
-Hol voltál?-állt fel és elém sétált.
-Bettivel iszogattunk kicsit. Meg smároltunk. De ne aggódj nem vagyunk lezbik csak kipróbáltuk. Tudtad, hogy az országunk társadalma elöregedő?-hadartam ittasan.
Már nem voltam magamnál.
-Hogy mit csináltatok? Kelj fel! Szégyen...
-Nem látott meg senki. Na ne legyél már ilyen izé.-nevettem fel és négykézláb csuszogni kezdtem.
-Jézus. Te mennyit ittál? Gyere.-kapott fel az ölébe és letett az ágyra.
-Alexander. Jól áll az öltöny. Olyan...Szexi.-húztam magamra.
-Csak sokat ittál.-nézte a számat.
-Nem. Tényleg jól nézel ki. Lehet, hogy most azt is megengedem, hogy...-nehezebben beszéltem.
A nyelvemen nehezen pörögtek a szavak. Lassan pislogtam. Bódultan néztem a szemébe.
-Hogy?-nézett a mellemre, majd a szemembe.
-Csinálj velem amit akarsz.-haraptam be ajkaim.
Itt már fogalmam sem volt mit beszélek. De ő nagyon is magánál volt. Egy fél mosolyra húzta a száját és bekapta alsó ajkam. Elkezdtünk hevesen csókolózni. A melleim markolászta amivel még jobban beindított. Abba hagyta.
-Biztos?-nézett a szemembe ijedten.
-Aham.-hunytam le szemem.
Kábultan forgolódni kezdtem. 
-Olyan meleg van.-vettem le a felsőmet és a nadrágom. Csak fehérnemű volt rajtam. Élvezte a látványt és magára rántott. A fenekem markolászta és a hajamba túrt.
Olyan álmosságot éreztem. Képes voltam elaludni a mellkasán.
-Kis barack.-nevetett fel.
Csalódottan terített ránk egy plédet és a fenekem fogva elaludt.